Ütős hármas: lazac carpaccio édesköménnyel és aszalt szilvával

Igazság szerint ez nem egy teljesen klasszikus carpaccio, hiszen nem nyersen kerül bele a hal, hanem pácolva. Ez azonban semmit nem von le az értékéből, ez az ízhármas világbajnok! Annyira különbözőek, mégis olyan szépen egybeolvadnak: a lazac zsíros és puha, mellette az édeskömény a jellegzetes ízével roppan, harmadjára pedig az aszalt szilva lágysága éri el az ízlelőbimbókat, betetőzve az ízélményt. Ha valaki Jamie Olivernek képzeli magát főzés közben lötyögtethet rá egy liter olívaolajat, szerintem ez igazán nem szükséges. A hanyag receptleírásért elnézést kérek, de adagfüggő, ki miből mennyit használ.

Lazac gravlax naranccsal és kaporral

Pár éve találkoztam ezzel a lazactartósítási ötlettel egy GoodFood magazinban, ahol Gordon Ramsay írta a különféle okosságokat ezzel a technikával kapcsolatban. Nagyon tetszett már akkor is a recept, de a lazac elég húzós árú, így egy ideig hanyagoltam az ötletet. Aztán nemrég az Ízes élet egyik adásában került újra a szemem elé ez a recept. Vettem is egy darab lazacot, annak egy kis részét (mindössze 10 dkg-ot - nem szelet, hanem "kocka" a széleit félre tettem, mást készülök belőle csinálni) be is pácoltam Mautner Zsófi receptje alapján és vártam a végeredményt. Nagyon jó lett, borsos sós mascarponével igazán fenséges, mindenkinek nagyon ízlett (már aki a családunkból hajlandó volt megkóstolni...). Érdemes elkészíteni, mert egy pici darabból rengeteg előétel vagy elegáns partikaja készíthető.

Zsályás sajtos quiche

A franciák egyik nagy találmánya a quiche (ejtsd: kis) ami tulajdonképpen egy sós krémmel töltött pitét jelent. A klasszikus és noha rendkívül íz gazdag, de rendkívül egyszerű alap tésztarecept csupán vajból, lisztből, sóból illetve egy kevés jéghideg vízből áll. Tekintve, hogy ez egy lisztmentes blog, nyilván már csorbul az autentikus quiche-élmény, de a már számtalanszor mutogatott tésztareceptemmel is lenyűgöző lesz az eredmény. A tölteléke a klasszikus változatnak meglehetősen változatos, vagy legalábbis számtalan verzió kering az interneten, annyi azonban általánosan elmondható, hogy a pitébe egy tejfölös-szalonnás (nálam sonkás) tölteléket szokás tenni, néha sajttal, néha tojással "sűrítve". Ez az én változatom, zsályával, sonkával, és kétféle sajttal. Zseniálisan finom, legalábbis nekem, sajtfannak, de szerintem igazán érdemes kipróbálni akár másfajta ízekkel is. :)

Sajttal töltött kakukkfüves körte

A sajt és a körte remek páros, ezt már régóta tudom (pl. fagyi, husi). Most egy jópár éves receptötletemet valósítottam meg, noha kicsit eltértem az eredeti tervtől. Van ugyanis egy füzetem, amibe évek óta ötleteket, receptpalántákat írogatok, rajzolgatok. Anno egy fehérborban posírozott körtekelyhet képzeltem el, amit kakukkfüves camembertes-tejszínes krémmel töltöttem volna. A tetejére a terv szerint szikkadt kenyérmorzsa került volna, majd az egész be a sütőbe. A teteje ropog, a belseje krémes, a körte pedig ress... A fogyókúrám miatt most a morzsát el kellett hagynom, és a tejszínes camembertes krémet is hanyagoltam, helyette egy egyszerűbb és lustább verziót alkalmaztam. Egyszerűen egymásra pakoltam az összetevőket, amik keverés nélkül is szépen összeolvadtak. Nagyon finom, érdemes kipróbálni.

Padlizsántekercs diós padlizsánkrémmel

A Chili és vanília blogon láttam még régen egy padlizsántekercs receptet, ami nagyon nagyon tetszett, ki is írtam egy receptes füzetkémbe. Már tavaly is akartam készíteni padlizsán szezonban, de akkor elmaradt. Most, mivel maradt egy kicsi a baba ghanoush-ból, úgy döntöttem ebben a receptben hasznosítom újra. Persze egy kicsit fel is turbóztam durvára vágott dióval és petrezselyemmel. A koriander elvileg jobban passzol hozzá, nekem annak nem ízlik annyira az íze, de aki szereti készítse úgy.

Baba ghanoush kenyérlepénnyel - tapas vacsora

Nagyon nagyon nagyon szeretem a tapast, vagyis az apró kis falatkákat, kencéket. Most is egy ilyen vacsorát készítettem magamnak, félig késztermékekből, kicsit felturbózva mindent. A feta például egy csípős fűszeres olívaolajas mázat kapott és pár szem olívabogyót, a humusz pedig egy kis extra paprikát. A baba ghanoush pedig egy elképesztő finom arab padlizsánkrém, ami nem sokban tér el a mi erdélyi változatunktól, csak abban, hogy majonéz (vagy tejföl, tejszín) helyett tahini kerül bele - akár a humuszba. Ne rohanjatok a boltba, lehet ilyet otthon is készíteni pillanatok alatt. Érdemes egyszer beiktatni egy ilyen vacsorát, mert nagyon jó hangulata van a közös tálból mártogatásnak. (Én filmezés közben szeretek legjobban ilyeneket enni, bár ez igen veszélyes, mert ilyenkor minden dupla sebességgel fogy.) Ez a padlizsánkrém egyben egy egészségesebb, alak barátabb testvére a majonézes változatoknak, noha ugyanolyan krémes és nagyon finom is. Érdemes kipróbálni! És a kenyérlepény: elképesztően jó lett! Nem kemény, inkább olyan, mint egy vastagabb palacsinta, de remekül lehet vele mártogatni. Az íze kicsit a tócsnihoz hasonlít, akár egy burgonyalángos helyettesítője is lehet, sóval tejföllel, pláne, ha az ember ízes kacsazsírban süti ki.

Harcsa tatár tökmagzsemlén

Avagy nyers halat ettem! :) Szóval ez úgy kezdődött, hogy nem rég voltam a piacon, de nem csak berohanni-kirohanni, ahogy időnként megteszem, hanem szépen kényelmesen rááldoztam egy szombat délelőttöt hogy körbejárjak. Persze nem jó az embernek egyedül lenni - vittem társaságot is. (Apropó, milyen király randiötlet már, közösen végigkóstolni egy közeli piacot?) Kóstoltunk mindent, sajtokat, sült kolbászt, fokhagymás tepertőt (zseniálisan finom), illetve egy helyen lazactatárt is. Ez egy nagyon cuki falatka, lényegében egy pirított bagettre van halmozva nyers lazac, ízesítve persze, (és gondolom pácolva is.) Nagyon nagyon finom volt, még bagett nélkül is, amit én nem ehettem. Szóval a piacolás vége az lett, hogy a Spar-ban vettünk egy nagyobb adag afrikai harcsafilét (jóval olcsóbb volt itt). Délután neki is álltam a pácolásnak, de olyan szép húsa volt a halnak (ez milyen fura mondat), hogy muszáj voltam megkóstolni. Nem volt rossz. Aztán eszembe jutott, hogy több főzőműsorban is láttam, hogy a hal a citromlétől és a sótól szépen kifehéredik és megpuhul, mintha megfőtt volna. Kíváncsi voltam a végeredményre, így alaposan citromoztam sóztam és vártam a csodára. Nagyon szépen kifehéredett a hal, de hogy ne magába egyem sütöttem alá egy tökmagos zsemlét, csak úgy a mikróban (recept - a magőrlemények tökmagra cserélve, bár így egy kicsit száraz). Nagyon érdekes kóstolás, finom így a hal, bár azért a sült változatra szavazok. A recept tájékoztató jellegű, nem méricskéltem a hozzávalókat. 

Avokádókrém - zöld falatka

Az avokádókrém számtalan módon elkészíthető, nálunk még a családban is megosztó ez az étel, mert két recept szerint szoktuk készíteni, attól függően én vagy édesanyám szerezte be ezt a finom gyümölcsöt. Édesanyám paradicsommal és vöröshagymával szokta összeturmixolni, meg persze különféle fűszerekkel, én a legegyszerűbb fokhagymás-citromos-sós változatot szeretem a legjobban. Most ráadásul maradt még a tökmagos mikrós zsömlémből (a receptben szereplő összes magot a tökmagliszt adta, de így elég száraz, így inkább felezzétek valami mással vagy egy pici olajat adjatok hozzá) erre kentem rá, így nagyon jól nézett ki ez a cuki zöld-ség.

Kakukkfüves zöldségragu kosárkában

Szóval a fényképekről... Általában én a natúr képek híve vagyok, vagyis mellőzöm a csicsás filtereket és effekteket. Ciki, nem ciki néha azonban a fényviszonyok miatt rá vagyok kényszerülve arra, hogy "megbuheráljam" a fényerőt, igazítsak egy kicsit a képen. Hogy miért írom ezt le? Mert ez a kép teljesen natúr, ilyen gyönyörű ragyogó ez az étel, persze csak ha szépen rásüt a nap. :) És egy kicsit a receptről is, a kosárka tésztáját a már közzétett chips recept alapján készítettem, (ami egyébként a kínai mandarin palacsinta egyik átértelmezése) a zöldséges ragut pedig a hatalmas fokú zöldségéhségem indokolja. Nagyon jól néz ki szerintem és finom is. Nasinak, előételnek tökéletes!