Ki kell, hogy dühöngjem magam: egyik nap hulla fáradtan és valami tömény édességre vágyósan jöttem haza egy rettenetes nap után az egyetemről. Gondoltam, hogy ma már nem fogok semminek nekiállni, inkább veszek a sarki cukrászdában valami cukormentes sütit. Eredetileg az idei diétás országtortát akartam megkóstolni, de aztán inkább átpártoltam a tavalyi Csokis kaland fantázianévre hallgató tortához. Megvettem (drága volt), majd pedig kicsit vidultabb állapotban mentem haza. Megvacsoráztam, majd pedig boldogan vágtam a villám a tortába. Az első falat után pedig totálisan elszörnyedtem. Valami bűn rossz volt. Kaland volt a javából, ezzel nem hazudott a cím, de inkább illett valami rémmesébe ez az utazás. A tészta rossz értelemben ragacsos, szódabikarbóna ízű, a belsejében elhelyezett marcipánszerű réteg pedig olyan ízű volt, mintha petróleumot szopogatnék. Talán a csokikrém mentette meg egyedül, noha az is száraz volt. Nem tudom, hogy a cukrászda volt-e a ludas ebben az ügyben, de tény, hogy ez a torta teljesen olyan volt, mint ahogy egy nem diétázó elképzel egy cukormentes süteményt. Ilyen szempontból váltotta be egyedül az elvárásaimat.
Holnap megkóstolom az idei tortát is, hátha kevésbé rossz. Ha pedig tudsz egy helyet, ahol ez a csokis kaland ehető állapotban kapható, írd meg, szívesen megkóstolnám finom változatban is, hiszen az alaprecept nagyon ígéretesen hangzott...
 |
| A kép innen való, ahol a teljes recept is olvasható. |
Én tavaly elkészítettem és ízlett. Igaz, picit változtattam rajta. http://tuparnaeshabvero.cafeblog.hu/2014/09/14/csokis-kaland-magyarorszag-cukormentes-tortaja-2014/
VálaszTörlésA házilag elkészített torták mindig sokkal finomabbak! Lehet, hogy én is megpróbálkozom vele, mert az alaprecept tetszik. :)
TörlésAz biztos, hogy finomabbak. Egyszer kóstoltam cukrászdai glutén- és cukormentes tortát, de nem voltam elragadtatva tőle.
VálaszTörlés